A 100 milliárdos plusz miatt robbanhat a „feszültségbomba”

„Szabadságharcot vívunk, mint 1848–49-ben. Tanárok, diákok, ápolónők, orvosok, műtősök egy éve az utcán vagyunk” – hangzott el március 15-én a pedagógusok tüntetésén.

„Sajnos rohad az egészségügy, kaotikus állapotok vannak” – és szolidaritási mozgalom egy hónappal később. A kormány 100 milliárd forintos ajánlattal előzné meg az egészségügy összeomlását. Eszerint a szakorvosok még idén 100 ezer forinttal magasabb fizetést kapnának havonta, jövőre pedig további 51 ezer forinttal emelnék a bérüket.

Az ápolóknak viszont bruttó 10-15 százalékos emeléssel kellene beérniük a javaslat szerint, vagyis átlagosan havi 13 ezer forinttal keresnének többet.

„A szakdolgozóknak mindenképpen kevés. Átlagban ez bruttó 10-15 százalék, tehát ez azt jelenti, hogy nettó 7-8 százalékot kapnának kézhez, ami nagyon kevés ahhoz, hogy itt tartsák a szakdolgozókat. A másik, hogy nyilván a szakorvosok bére is fel kell, hogy zárkózzon, de azt gondolom, egymás ellen hangolják ezzel az egészségügyi dolgozókat” – hangsúlyozta Eisenhauerné Fördős Andrea a FESZ egészségügyi területet koordináló alelnöke.

A Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete is hasonló állásponton van.

„A szakorvosok részéről ez a 100 ezer nettó emelés idénre elfogadható, a szakdolgozók részére pedig elfogadhatatlan, hogy ilyen kis mértékben akarják emelni. Szeretnénk tudni, hogy pontosan hány szakorvos dolgozik ma Magyarországon. Mi 17 ezerrel számolunk, tehát hogyha 100 ezer forinttal emelik mindenkinek a bérét, az 17 milliárd, plusz ott van az ügyeleti munkaidő, amit külön kell fizetni, az 30 százalékot jelent pluszban... akkor olyan 22-23 milliárdról beszélünk” – jelentette ki a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének elnöke, Dénes Tamás.

A érdekvédő szervezetek a kormány első ajánlatát nem fogadták el, ezért szerdán újra tárgyalóasztalhoz ülnek.

„2016 március 31. állapot szerint mintegy 48 milliárd forintot tesz ki” – Ennyi jelenleg a kórházak adósságállománya. A Népszabadság arról ír, hogy a 100 milliárd nagy része a beszállítóknak jutna, ugyanis béremelésre csak 30-40 milliárdot fordítanának.

„A most napvilágot látott 100 milliárd forintos extra forrással kapcsolatosan még nem merült föl annak konkrétan a lehetősége, hogy ebből valamekkora rész az adósságállomány valamekkora részének csökkentésére fordítható, reményeink szerint ez így lesz” – hangsúlyozta Holchacker Péter, az  Egészségügyi Technológiai és Orvostechnikai Szövetség elnöke.

Az érdekvédő szervezetek azt akarják elérni, hogy az egészségügyre a GDP 6 százalékát fordítsa a kormány, a jelenlegi 3 százalék helyett.