96 termékpárt vizsgáltak, 70 esetében gagyibb a magyar

A gyártás helye: Ausztria, olvasható az egyik édességnek a csomagolásán egy magyar boltban. A minősége mégis rosszabb, mint ugyanennek a márkának az a terméke, amit a határ túloldalán kínálnak. A különbség a vásárlóknak is feltűnt. „Sokkal krémesebb, sokkal lágyabb, sokkal finomabb benne a mogyorókrém Ausztriában, mint Magyarországon” – mondta Nemes-Várhídi Zsuzsanna.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal vizsgálata szerint kettős mérce működik az európai élelmiszerpiacon, tucatnyi világmárka ugyanis rosszabb minőségben kerül a polcokra Magyarországon, mint Nyugat-Európában.

„Visszatérő jelenség az, hogy a magyar piacon elérhető termékekhez silányabb, gyengébb minőségű összetevőket, fűszereket használnak fel, kevesebb a természetes alapanyag, és több az ízfokozó alkalmazása. Tisztelt hölgyeim és uraim, visszautasítjuk azt, hogy a magyar vásárlók, a kelet- és közép-európai vásárlók egyfajta élelmiszer-diszkrimináció áldozatai legyenek, visszautasítjuk azt, hogy a megkülönböztetés ebben a formában is megjelenjen” – mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter.

A Nébih most összesen 96 termékpárt hasonlított össze. 84 élelmiszert, 7 sört, 5 kutya- és macskaeledelt vizsgáltak. „Ezek közül 71 esetben találtunk minőségi különbségeket, míg egyébként 25 esetben nem volt eltérés az összetevők, illetve a minőség között, a 71 különbséget mutató termék közül 30-ban érzékszervi, 8 esetben összetételbeli és 33 esetben pedig mindkettő, érzékszervi és összetételbeli különbség is látszott a termékeken. Az összehasonlítás kiterjedt a feltüntetett összetevőkre, az ebből adódó esetleges minőségi különbségekre, valamint az azonos összetevők melletti érzékszervi különbségekre is” – mondta Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár.

A Nébih vizsgálata alapján a multik saját gyártású termékei is sokkal rosszabb minőségűek Magyarországon, mint a többi országban. Az egyik osztrák élelmiszerlánc magyarországi vezetője a Hír TV-nek azt mondta, megvizsgálják a Nébih által kifogásolt termékeket.

„Nyilván pontos ismeret nélkül nagyon nehéz nyilatkozni arról, hogy egy érzékszervi vizsgálatnál milyen különbségek találhatóak, hiszen ilyenkor olyan információknak, mint mondjuk egy termék lejárati ideje, nagyon fontos, tehát mondjuk egy kekszet, ha veszünk, nagyon nem mindegy, hogy még fél év van hátra a minőség megőrzési idejéből, vagy akár egy év, hiszen az más roppanósságot, más állagot eredményez a termék szempontjából” – mondta Heiszler Gabriella, a Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. kereskedelmi igazgatója.

Az összehasonlító vizsgálatot egyébként úgy végezte el a Nébih, hogy az ehhez szükséges törvényi felhatalmazást csak ezután fogják megkapni.