A kormánypárti képviselők szavazataival fogadta el az Országgyűlés a veszteséges áruházláncok büntetését. 2018-tól nem árusíthatnak napi fogyasztási cikkeket – kenyeret, tejet, húst – azok az 50 milliárd forint árbevételű üzletek, amelyek két egymást követő évben mínuszban zártak. A szigor fő vesztesei a multik, a hazai tulajdonú élelmiszerláncok többnyire franchise-rendszerben működnek, így az egyes boltok éves árbevétele 50 milliárd alatt marad.
„Magyarországon igen széles a szegény embereknek a köre, és ezek a szegény emberek ezekben a nagy élelmiszerláncokban olcsóbban tudnak vásárolni, mint a kisebb boltokban. Nem olyan egyszerű ez, hogy azt mondjuk, hogy adminisztratív lépésekkel vissza kell folytatni ezeket a nagy élelmiszerláncokat, és majd a kisboltok rentábilisan fognak működni” – fejtette ki Harangozó Gábor MSZP-s képviselő.
A Jobbik és az LMP képviselői tartózkodtak a szavazásnál. „Nem tudjuk azt jó szemmel nézni, hogy komplett szektorokat lefejeznek hatalmi szóval. A magyar munkavállalók jelentős része dolgozik ebben a szektorban. Azt gondoljuk, hogyha mást nem kímél a Fidesz, akkor legalább ezekre az emberekre tekintettel kellene lenniük” – mondta el Szél Bernadett, az LMP társelnöke.
A kormányszóvivő a Hír TV kérdésére elismerte: nem végeztek előzetes számításokat arról, hogy hányan kerülhetnek utcára, ha az érintett áruházláncok költségeik csökkentésére kényszerülnek. „Nem a kormány feladata, hogy ilyen típusú számításokat végezzen” – fogalmazott Kovács Zoltán.
Kovács Zoltán szerint az éles árversenyben az árak emelésére nincs lehetőség, így a tulajdonosoknak más módon kell nyereségessé tenniük boltjaikat. „Nem piactorzító, hanem piackiegyenlítő szerepe és következménye lesz a szándékaink szerint. A tisztességesen beruházó, tisztességesen viselkedő élelmiszerláncoknak egy ilyen intézkedés miatt nincs mitől tartania. Az eredmények azt kell, hogy hozzák, hogy kiegyenlítődjenek azok az anomáliák, amik indokolatlan piaci fölényt biztosítottak egyesek számára” – fejtette ki.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség az államfőhöz fordul, és arra kéri Áder Jánost, hogy ne írja alá a törvénymódosítást. „Az áruházak egyrészt úgy fognak spórolni, hogy fejlesztési költségeket visszafognak, elképzelhető, hogy alkalmazotti költségeket is lefaragnak, több lesz a részmunkaidős foglalkoztatott, a beszerzésben továbbra is a hazai piacra összpontosítanak, a hazai piacon a beszállítók is versenyeznek egymással. (…) Itt próbálnak majd meg kedvezőbb beszerzési lehetőséget keresni” – fejtette ki Vámos György főtitkár.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség úgy tudja: egyelőre egyetlen áruházlánc sem vonul ki az országból, mert nem akarják veszni hagyni az elmúlt évek több ezer milliárd forintnyi beruházásait. A törvény egyébként 2018-tól azt is megtiltja, hogy Budapesten szupermarketek működjenek a világörökség részének minősített területeken.
