15 milliárd is lehet a veszélyes anyagtól megszabadulni Magyarországon
2016. október 9., vasárnap 13:30, frissítve: hétfő 06:36
Paziczki Lászlónét mellhártyadaganattal kezelik, a betegségét azbeszt okozhatta. A Heves megyei Zagyvaszántón nőtt fel, a településtől egy kilométerre működött 2005-ig a selypi cementgyár. 26 ezer tonna veszélyes hulladék fertőzhetett évekig.
„Most tisztul le bennem, hogy a gyerekkoromban sok helyen az utcákban így le volt öntözve, teherautókkal hordták, hogy ezzel szigetelték az udvart, a padlást, hogy végül is a közelében voltam” – mondta Paziczki Lászlóné.
Látótér című műsorunk interjúja egy éve készült, az asszony ma már nem akart nyilatkozni. Ügyvédje elmondta: hiába indítottak pert, továbbra is azt kellene bebizonyítani, hogy az egykori eternitgyár okozta a betegséget, pedig 2007 és 2012 között összesen 28 mellhártyadaganatot regisztráltak a környéken.
„Laikusként egyértelmű, hogy itt volt az eternitgyár, azbesztet dolgoztak fel, de jogilag mindent szakértői véleményekkel kell alátámasztanunk a perben. A szakértői csoport majd megállapítja, hogy a tudomány állása szerint egyáltalán lehet-e rekonstruálni a technológiát. Dokumentumaink vannak arról, milyen mennyiségű azbeszt távozott a szűrőberendezésekből” – mondta Igyártó Gyöngyi ügyvéd.
Korábban az építőiparban évente több ezer tonna azbesztet használtak fel Magyarországon elsősorban hő-és hangszigetelésre, palatetőgyártásra. Azt sem tudni, hogy mekkora pontosan a fertőzött terület.
„Rengeteg ipari épületben, irodaházban, színházban, moziban, múzeumban, még kormányzati épületekben is jelentős mennyiségű azbeszt volt és van is, ezek abszolút felméretlenek, időnként előjönnek az épületből, akkor a tulajdonos, saját döntése alapján, főleg, ha bontásra vagy átépítésre kerül az épület, akkor rendeli meg, remélhetőleg szakcégtől” – mondta Zellei János, a Dunamenti Tűzvédelem Zrt. igazgatósági elnöke.
Szakértők szerint az ország teljes mentesítése akár 15 milliárdba is kerülhet. Az unió által kijelölt határidő pedig 2023-ban jár le.