2005-07-21 09:30
Láthatatlan köldökzsinór
Az anya-gyermek kapcsolatról

Születésünk pillanatában elvágják ugyan a köldökzsinórt, de az édesanyánkkal való különleges, szoros kapcsolatunk örökre megmarad.

Azt mondják anya s gyermeke kapcsolata az égben köttetik. És valóban, édesanyánkhoz való kötődésünk semmihez sem hasonlítható. Örökre emlékeinkbe vésődik bőrének illata, szelíd mosolya vagy lágy hangja, amelyet már egészen apró babaként is felismerünk.

Helyettem ne tanulj!

Felnőtt korunkban átalakul a szüleinkkel való kapcsolatunk. Édesanyánk terelget bennünket a helyes úton, figyelmeztet az előttünk feltűnő bukkanókra és mellettünk áll jóban-rosszban. Nincs annál megnyugtatóbb érzés, hogy ő mindig ott van, és segítségünkre siet, ha bajban vagyunk, megbetegszünk vagy tanácsra szorulunk. Egy bizonyos kor után mégis terhes lehet számunkra, ha az anyuka túlzott gondoskodásból és szeretni akarásból nem hagyja, hogy önállóan megálljunk a lábunkon. Vannak mamák, akik úgy szeretnének "embert faragni" gyermekükből, hogy szinte helyettük tanulnak az iskolában, eldöntik, hogy milyen pályát válasszanak és milyen nyelveket tanuljanak az iskolában. A szülő szemszögéből mindez őszinte gondoskodásnak tűnhet, ám valószínű, hogy ösztönző nevelése közben nem veszi észre, hogy gyermeke egyáltalán nem orvosi pályára vágyik és nem akar sportolimpikon lenni. Persze, a gyerek nem tudhatja, mennyi nehézséggel kell majd szembenéznie egy-egy rossz döntése következményeként, mégis meglehet, a segítő szándék hosszú távon többet árt, mint használ.

Életutak

Mindannyian meghatározott feladattal születünk a Földre. Asztrológusok szerint születési horoszkópunk ezt feketén-fehéren megmutatja, ám ettől függetlenül sokan teljesen más karriert futnak be, mint "eltervezték". Sok anyuka saját gyermekkori álmait szeretné gyermeke által megvalósítani. Ilyenkor a kislány tetszik-vagy-sem alapon balettórákon gyötrődik vagy hegedülni tanul.
Gyermekként véleménye ugyan lehet, de döntési joga kevésbé, hiszen a szülők jót akarnak neki és úgyis jobban látják a világ dolgait, mint ő. Ezzel együtt előfordulhat, hogy a gyerek elvégzi a számára kijelölt iskolákat, elhelyezkedik szakmájában, majd évek múltán egyik napról a másikra valami egészen mással kezd el foglalkozni. Olyasvalamivel, amiben igazán örömét leli.

Párkapcsolatok

Sok nő számára gondot okoz, hogy egyes fiús mamák már-már folytogató szeretettel csüngnek felnőtt fiaikon, és nem hagyják, hogy azok a saját életüket éljék. Minden nő valamiért csípi a mama szemét, mindben talál valami kivetnivalót, amit megoszt "kisfiával". Jó esetben a férfi (hiszen már csak a mama szemében kisfiú) meghallgatja édesanyja véleményét, de a saját érzelmei szerint dönt. Ellenkező esetben ördögi körbe kerül, ahol előreláthatóan magányos évek várnak rá, hiszen az anyuka mindenkit elmar mellőle. Nem azért, mert rosszat akar a fiának, sokkal inkább azért, mert úgy érzi, ő sokkal jobban tud gyermekéről gondoskodni, mint egy fiatal nő.

Az édesanyák véleményére mindenki sokat ad, pláne, ha szerelméről vagy leendő férjéről / feleségéről van szó. Mélységes bánat forrása lehet, ha a szeretett szülő nem fogadja el fia/lánya választottját. Örökös viták és családi perpatvarok következnek. "Ugye én megmondtam előre" - vádaskodik bűntudatkeltőn a mama, amikor a fiatalok házasságában probléma adódik. Vagy érzelmi zsarolóvá válik: "most már én nem számítok"... és a fiatal majd' kettészakad, hisz édesanyja és szerelme egyaránt fontosak neki .

Van kiút?

A mamáknak meg kell tanulniuk elengedni gyermekük kezét és szeretetteljesen, a háttérből figyelni életük alakulását. A köztük lévő szeretet nem változik attól, hogy már nem egy fedél alatt élnek, sőt, sok esetben még erősebb lesz.
A fiataloknak pedig meg kell tanulniuk, hogy nem szaladhatnak minden ügyes-bajos dolgukkal az anyukához, felelősséget kell vállalniuk a tetteikért és az életükért, és - bármilyen nehéznek tűnik is - fel kell nőniük.

(nana.hu)